Alapszabály

A Nyugdíjasok Országos Képviselete (továbbiakban NYOK) a résztvevő szervezetek
önállóságának sérelme nélkül, azokkal egyetértésben és képviseletükben országos
szervezetként lép fel. A nyugdíjasok és időskorúak képviseletében kapcsolatot tart a
törvényhozással, a kormányzattal, a közigazgatási és a helyi önkormányzati testületekkel és az
idősügyben érintett társadalmi szervezetekkel. Működése nyilvános, önkéntes tevékenységen
alapul.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A szervezet neve: Nyugdíjasok Országos Képviselete
2. A szervezet rövidített neve: NYOK
3. Székhelye: 1068 Budapest, Városligeti Fasor 46-48.
4. Működési területe: Magyarország
5. A szervezet típusa: egyesület (szövetség)
6. A szervezet jogállása: jogi személy. A társadalmi szervezetek nyilvántartásába a
Fővárosi Bíróság a Nyugdíjasok Országos Képviseletét 1991. szeptember 19-én 3891
szám alatt jegyezte be. A Fővárosi Törvényszék civil szervezetek nyilvántartásában a
NYOK ügyszáma 13. Pk.66767/1991, szervezeti nyilvántartási száma 01-02-
0003891.
7. A NYOK logója:

8. a) A NYOK honlapja: www.nyok.hu;
b) A NYOK elektronikus levélcíme (e-mail): nyok@nyok.hu;

3
II.

A NYOK CÉLJA

9. A magyar nyugdíjasok és időskorúak érdekeinek egyeztetése, képviselete és védelme,
melyet – szervezeti felhatalmazások és testületi döntések alapján – az emberi jogok,
a szolidaritás, a közvetlen érdekképviselet, érdekvédelem érvényesítésének elvei
szerint világnézetileg semlegesen, pártoktól és egyházaktól függetlenül végez.
10. A tagszervezetek feladatainak összehangolása, tevékenységük elősegítése,
képviselete.
11. A magyar nemzeti értékek ápolása és a fiatal nemzedéknek történő átadása, a
társadalom fejlődésének sokoldalú szolgálata.
12. A tagszervezetek útján elősegíti a nyugdíjasok életkörülményeinek javítását, a
humán, a szociális, az egészségügyi, a kulturális és sport szolgáltatások körének
bővítését, részt vállal az ilyen jellegű állami kötelezettségek teljesítésében.
13. A tagszervezetek útján közreműködik a lakóhelyi és a természeti értékek
megóvásában, az épített környezet humánusabbá tételében, a társadalmi devianciák
mérséklésében.
14. Támogatja a népek, nemzetek közötti barátság és együttműködés elmélyítését, „a
népi diplomáciát”, az idősek helyzetét javító eltérő nemzeti megoldások hazai
népszerűsítését.
15. Céljai eléréséért együttműködni kész minden – törekvésében hasonló, és a lakosság
érdekében munkálkodó – civil szervezettel, az állami szervekkel és az
önkormányzatokkal.

III.

A NYOK FELADATAI ÉS TEVÉKENYSÉGE

A NYOK általános feladatai

16. A NYOK legfontosabb feladata:
a) A nyugdíjasok, az időskorúak biztonságának érvényre juttatása, elsősorban
szakmailag megalapozott és felelősségteljes, kezdeményező, tevékeny,
határozott részvétel a nyugdíjak társadalmi színvonalának az aktív
korosztályokéhoz kapcsolódó növekedéséhez, valamint a hiteles inflációs
mutatókhoz való igazításához.

b) Érdekérvényesítési lépések megtétele a döntéshozó szervek felé, indokolt
esetben más szervezetek által hasonló célokért kezdeményezett akciókhoz
történő csatlakozással;
c) A nyugdíjasok társadalmi problémáinak megoldására saját kezdeményezésű
akciók indítása;
d) Az illetékes minisztériummal, döntéshozó szervekkel konzultáció
kezdeményezése a nyugdíjasokat érintő gondok megoldására irányuló
jogszabályok módosítása céljából;
e) A képviselet ellátása mindazokon a fórumokon, amelyeken a nyugdíjasokat és
időskorúakat érintő kérdéseket tárgyalnak;

17. Szociális biztonság terén:
a) Az egészségügyi és szociális rendszer idős korosztályt érintő állapotának
figyelemmel kisérése,
b) az idősek ellátásának anyagi körülményeik alapján történő felmérése, különös
tekintettel az alap és szakellátásra,
c) egységes egészségügyi és szociális praxis rendszer követelése,
d) az értékes helyi (területi) kezdeményezések figyelemmel kísérése,
népszerűsítése.
18. A tagszervezetek segítése, tevékenységük összehangolása, a tisztségviselők képzése.

IV.

A TAGSÁGI VISZONY

19. A Nyugdíjasok Országos Képviseletének teljes jogú tagszervezete lehet bármely, a
nyugdíjasok és időskorúak érdekvédelmét és érdekképviseletét vállaló országos vagy
megyei nyugdíjas szervezet (jogi személy), vagy országos, megyei, területi szervezet
nyugdíjas tagozata (nem jogi személy), amely a NYOK Alapszabályát, valamint
határozatait magára nézve kötelezőnek elismeri, csatlakozási szándékát írásban
kinyilvánítja és az éves tagdíjat/hozzájárulást megfizeti.

20. A területi alapon szerveződő egyesületek közül megyénként általában csak egy, a
megye területén működő nyugdíjas szervezetek tevékenységét koordináló, megyei
képviselet nyerhet felvételt a Nyugdíjasok Országos Képviseletébe.

21. Más módon szerveződő nyugdíjas szervezet is kérheti teljes jogú rendes tagként
történő felvételét, ha alapos indok szól a tagszervezetként történő felvétele mellett.
Természetes személyek nem lehetnek a NYOK tagjai.

22. A tagsági viszony létesítéséről (tagfelvételről) az Országos Képviseleti Tanács
(továbbiakban OKT) dönt.

23. A tagsági viszony megszűnik:
a) kilépéssel, mely szándékot tartalmazó írásbeli nyilatkozatot, indoklási
kötelezettség nélkül az elnökhöz kell eljuttatni;
b) felmondással;
c) kizárással;
d) a tagszervezet jogutód nélküli megszűnésével;
A tagsági viszony a kilépési szándék bejelentése napján, illetve a tagszervezet
jogutód megszűnése napján szűnik meg.

24. Ha a tagszervezet valamilyen kérdésben a NYOK által hozott határozattól eltérő
álláspontot képvisel, ezt a tényt a határozathozatallal egyidejűleg be kell jelentenie a
NYOK Elnökségének.

25. A tagszervezetek 10 %-ának, az Elnökség vagy a Felügyelőbizottság írásbeli
kezdeményezésére kizárható az a tagszervezet, amely súlyosan vagy ismételten
megsérti a jogszabályok vagy az Alapszabály előírásait, vagy az OKT határozataival
ellentétes tevékenységet fejt ki.

26. Indokolt esetben az Elnökség 30 (harminc) napos határidővel írásban mondja fel a
tagszervezet tagsági viszonyát. A döntés előtt lehetőséget kell adni az érintett
tagszervezetnek, hogy védekezését az Elnökség ülésén előadhassa. A
felmondásról/kizárásról az Elnökség dönt. A tagszervezet kizárását kimondó
határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak
tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a
jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozat ellen fellebbezésnek
helye nincs. A kizáró határozatot a tagszervezettel közölni kell. A tagszervezet
tagsági viszonya a kizárásról szóló döntés napján szűnik meg.

27. A tagszervezet jogai:
a) képviselői útján részt vehet a NYOK tevékenységében és rendezvényein;
b) szavazati joggal részt vesz az OKT határozatainak meghozatalában és azok
végrehajtásában,
c) tisztségviselőt jelölhet és választhat,
d) észrevételeket, javaslatokat tehet a NYOK és szerveinek működésével
kapcsolatban;
e) ajánlást tehet a nyugdíjasokkal és a szervezettel kapcsolatos kérdések
megtárgyalására;
f) érdekvédelmi akciót kezdeményezhet, azokhoz a NYOK támogatását vagy
képviseletét igényelheti;
g) tájékoztatás kérhet a NYOK tevékenységéről.

28. A tagszervezet kötelezettségei:
a) Köteles a NYOK alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá
vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
b) Feladata a NYOK tevékenységének támogatása, eredményes és demokratikus
működésének, a hozott határozatok végrehajtásának elősegítése.
c) Nem veszélyeztetheti a NYOK céljának megvalósítását és a NYOK
tevékenyégét.
d) A NYOK tagszervezetei vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj
összegét minden év februárban a tagszervezettel egyetértésben az Elnökség
határozza meg., melyet legkésőbb minden év március 31-ig kell egy
összegben, a NYOK bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.
e) Az újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj
időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8
napon belül, köteles a NYOK bankszámlájára történő átutalás útján
teljesíteni.
f) Köteles a szervezetében történt személyi-, székhely-, elérhetőség- és
bármilyen további változást az elnökséghez bejelenteni.

A NYOK SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE

29. A NYOK szervei:
a) Az Országos Képviseleti Tanács (OKT)
b) Elnökség
c) Felügyelőbizottság (FEB)
d) Az állandó bizottságok

30. A NYOK tisztségviselői:
a) elnök
b) társelnök
c) alelnök
d) elnökségi tagok (ügyvivők)
e) FEB elnök

AZ ORSZÁGOS KÉPVISELETI TANÁCS (OKT)

31. A NYOK döntéshozó irányító szerve az OKT. Az OKT-t tagszervezetek által
megbízott egy-egy szavazati joggal rendelkező képviselő (küldött) és az elnökségi
tagok alkotják. A NYOK tagszervezete a képviselőt (küldöttet) a saját Alapszabálya,
illetve szabályai alapján választja meg.

32. Az OKT ülését évente legalább egy alkalommal, az Elnökség nevében az elnök hívja
össze a napirend közlésével. Az OKT ülés napirendjére az Elnökség tesz javaslatot.

33. Az OKT ülésén, annak tagjain (szavazati jogú küldöttek) és az állandó meghívottakon
(a Felügyelőbizottság tagjai, amennyiben nem küldöttek) kívül, az elnök által
meghívottak és az Alapszabály vagy az OKT határozata alapján tanácskozási joggal
rendelkező személyek vehetnek részt. Az OKT szavazati jogú tagja jogosult az OKT
ülésén részt venni, szavazati jogát személyesen gyakorolni, az OKT ülése rendjének
megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. A
szavazati jogú küldöttek az OKT ülésén szavazással hozzák meg a határozataikat. Az
OKT állandó meghívottja jogosult az OKT ülésén részt venni, az OKT ülése rendjének
megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

34. Az OKT hatásköre:
a) az Alapszabály megállapítása és módosítása;
b) tagszervezet felvétele;
c) a NYOK más szervezettel való egyesülésének kimondása, illetve más
szervezettel való együttműködés tartalmának meghatározása;
d) négyéveként az elnök, alelnök, elnökségi tagok, és a Felügyelőbizottság
elnökének és tagjainak megválasztása;
e) az Elnökség beszámolójának és a Felügyelőbizottság jelentésének elfogadása;
f) döntés a Szervezeti és Működési Szabályzatról (a továbbiakban SZMSZ) és az
állandó bizottságok felállításáról;

g) az éves munkaprogram és az éves költségvetési terv elfogadása;
h) a NYOK elnökének, az alelnöknek, az elnökségi tagoknak (ügyvivőknek), a
Felügyelőbizottság elnökének és tagjainak visszahívása;
i) a NYOK megszűnéséről szóló döntés;
j) az elnök, társelnök, alelnök, elnökségi tagok és a Felügyelőbizottság tagjai
díjazásának megállapítása;
k) a NYOK más egyesülettel való egyesülésének, az egyesületből való
kiválásnak, valamint a NYOK szétválásának elhatározása;
l) a végelszámoló kijelölése;

35. Rendkívüli OKT ülést kell összehívni:
a) az Elnökség határozata alapján;
b) ha a szavazati joggal rendelkező tagszervezetek legalább 30 %-a, az ok és cél
megjelölésével kéri;
c) ha a bíróság vagy felügyeleti szerv elrendeli;
d) ha a Felügyelőbizottság kezdeményezi;
e) A szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a NYOK vagyona az esedékes
tartozásokat nem fedezi vagy
f) ha a NYOK előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor
teljesíteni vagy
g) ha a NYOK céljainak elérése veszélybe került. Az így összehívott OKT köteles
az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést
tenni vagy a NYOK megszüntetéséről dönteni.

36. A rendkívüli OKT ülést – ha bármelyik előbbi körülmény megvalósul – 30 napon
belül a NYOK elnökének össze kell hívni. Amennyiben az elnök fenti
kötelezettségének nem tesz eleget az OKT ülést a társelnök, az alelnök vagy a
Felügyelőbizottság elnöke, egyaránt összehívhatja.

37. Az OKT ülései nyilvánosak, a jelenlévő szavazati joggal rendelkezők több mint
felének (egyszerű többség) egyetértése esetében, zárt ülést kell elrendelni. A zárt
ülésen csak a küldöttek, a jegyzőkönyvvezető és a Felügyelőbizottság elnöke lehetnek
jelen.

38. Az OKT ülései összehívásának és megtartásának egyes szabályai:
a) Az OKT ülésének szabályszerű összehívása a NYOK elnöke által legalább 15
nappal megelőzően kiküldött írásos meghívó alapján történik, amely tartalmazza a
NYOK nevét, székhelyét, az OKT ülés helyét, idejét és a napirendeket. A meghívó
elektronikus úton – visszaigazolható módon – is kiküldhető. A napirendet a
meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a

tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Az OKT ülése a NYOK
székhelyétől eltérő helyszínen is tartható.
b) Az OKT határozatait ülés tartása nélkül is meghozhatja és elektronikus hírközlő
eszköz közvetítésével is tanácskozhat. Távszavazást csak olyan ügyekben lehet
elrendelni, amelynél nincs előírva a titkos szavazás.
c) Az ülés tartása nélküli határozathozatal során a tagok részére a tervezet
kézhezvételétől számított legalább öt napos határidőt kell biztosítani arra, hogy
szavazatukat megküldjék a testület vezetője részére.
d) A határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot
megküldenek az elnök részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a
határozatképességhez szükséges lenne az ülés megtartása esetén.
e) A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha
valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat
beérkezésének napjától számított három napon belül – az elnök megállapítja a szavazás
eredményét és három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a
szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az
utolsó szavazat beérkezésének napja. A szavazatokat tartalmazó leveleket elektronikus
úton archiválni kell.
f) Az ülés tartásának speciális formája az interneten történő videokonferencia és a
web-konferencia, melyre a testület vezetője előzetes értesítés alapján hívja meg a
testület tagjait. Az elektronikus hírközlő eszközök (számítógép PC, laptop, okos-
telefon, táblagépek) használata során – a tagok azonosítása érdekében – a testület
vezetője által megadott jelszóval történik a bejelentkezés, emellett biztosítani kell a
tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt.
g) Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a
meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek
legyenek.

39. A meghívó kézbesítésétől számított nyolc napon belül az OKT tagok az elnöktől
kérhetik a napirend kiegészítését, a kiegészítés indokolásával. A napirend
kiegészítésének tárgyában az Elnökség dönt. Ha a napirend kiegészítéséről az
Elnökség nem dönt vagy elutasítja, az OKT a napirend elfogadása előtt külön dönt a
kiegészítésről.

40. Az OKT ülését az elnök vezeti, akadályoztatása, vagy távolléte esetén a társelnök
vagy az alelnök, további akadályoztatás esetén az ülést az OKT által választott
elnökségi tag vezeti le. Az OKT ülésén minden teljes jogú tagszervezetnek és az
elnökség tagjainak egy-egy szavazata van. Az OKT ülése határozatképes, ha azon a
szavazásra jogosult tagok több mint a fele jelen van. A határozatképességet minden
határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha az OKT ülését nem szabályszerűen hívták össze,

az ülést akkor lehet megtartani, ha azon valamennyi részvételre jogosult jelen van, és
egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

41. A határozatképtelenség miatt elmaradt OKT ülés ismételt összehívása során az eredeti
napirendben felvett kérdésekben – a megjelentek számára tekintet nélkül –
határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt
nappal követő időpontra hívják össze.

42. Az elnökség tagjai kötelesek az OKT ülésen részt venni, az ülésen az NYOK
tevékenységével kapcsolatos kérdésekre válaszolni, a gazdasági helyzetéről
beszámolni.

43. Az OKT üléseiről – mely során hangfelvétel készülhet – jegyzőkönyvet kell készíteni.
A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés helyét, időpontját, elfogadott napirendet,
előterjesztéseket, a javaslatokat, a felszólalások lényegét, a szavazásra feltett
kérdéseket, a szavazás módját és eredményeit, a döntést támogatók és ellenzők
számát, valamint a hozott határozatokat, állásfoglalásokat. A jegyzőkönyvet az ülés
elnöke, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítője írja alá. Az OKT a határozatait a
határozathozatal helyszínén kihirdeti, és a honlapján közzéteszi.

44. Az OKT határozatait sorszámmal ellátva külön nyilvántartásba kell venni. A
nyilvántartásnak tartalmaznia kell a döntés tartalmát, időpontját és hatályát.

45. Az OKT az általa hozott főbb határozatokat, a NYOK működésének és
gazdálkodásának főbb mutatóit – a döntéshozatalt követő harminc napon belül – a
saját honlapján nyilvánosságra hozza. Az OKT egyéb döntéseit az érintettekkel
írásban közli.

46. Az OKT az egyes döntéseit – a szavazati joggal rendelkezők részvételével – az alábbi
módon hozza:
a) az OKT jelen lévő a szavazati joggal rendelkező tagjai legalább háromnegyedes
szótöbbséggel hozott határozata szükséges az Alapszabály módosításához;
b) az OKT szavazati joggal rendelkező tagjainak legalább háromnegyedes
szótöbbséggel hozott határozata szükséges a NYOK céljának módosításához és a
NYOK megszűnéséhez, más egyesülettel való egyesüléséhez;

c) az OKT minősített többséggel hozott határozata (a testület összes szavazati jogú
küldöttei számának több mint fele igenlő szavazata) szükséges a NYOK választott
tisztségviselőinek visszahívásához, a NYOK szétválásához;
d) az a) -c) pontban fel nem sorolt ügyekben az OKT egyszerű többséggel (a
jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele igenlő szavazata)
határoz.

47. Az OKT szavazati joggal rendelkező tagszervezeteinek képviselői által választandó
tisztségviselők és testületek tagjai jelölésének és választásának szabályai:
a) Az OKT dönt a Mandátumvizsgáló Bizottság, a Jelölő Bizottság, a
Szavazatszámláló Bizottság vezetőiről és tagjairól.
b) A NYOK szavazati joggal rendelkező tagszervezete tisztségeként 1-1 jelöltet
állíthat.
c) A NYOK által választandó tisztségre, testületi tagságra az jelölhető, aki a
NYOK valamely szavazati joggal rendelkező tagszervezetének tagja, elfogadja
a NYOK Alapszabályát, írásban nyilatkozik az adott tisztségre, testületi
tagságra történő jelölés elfogadásáról.
d) A többes jelölés elve alapján egy-egy tisztségre több jelölt is állítható, illetve
egy jelölt (vertikálisan) több tisztségre is jelölhető. A jelölés nyílt szavazással
történik. Jelölt az lesz, aki a jelenlévő tagszervezeti küldöttek nyílt
szavazatának egyszerű többségének igenlő szavazatát megkapta. A nyílt
szavazás kézfelemeléssel történik.
e) A választás menete:

– az első fordulóban az elnök, felügyelőbizottsági elnök,
– a második fordulóban az alelnök,
– harmadik fordulóban 7 elnökségi tag és 4 felügyelőbizottsági tag
választható,
– a negyedik fordulóban bejelentésre kerül a társelnök személye;
Ha nincs többes jelölés, a fordulók összevonhatók.

f) A jelöltekről az OKT titkos szavazással dönt. A titkos szavazás szavazólapon
történik, melynek átvételét a küldöttek aláírásukkal igazolják.
Megválasztottnak – a választás első menetében – az a jelölt tekinthető, aki a
jelenlévő küldöttek egyszerű többségének igenlő szavazatát megkapta.
g) Ha egyik jelölt sem kapta meg a szükséges szavazatot, akkor a választás
második menetében az a két jelölt vehet részt, aki a legtöbb szavazatot kapta.
Az elnökségi tagok választása során, ha az első menet nem sikeres, akkor a
második menetben, ha a szükségesnél több jelölt kapja meg a küldöttek több
mint fele szavazatát, akkor a kapott szavazatok számának megfelelő
sorrendben – a testületi tagok számának eléréséig – tekinthetők a jelöltek
megválasztottnak.

h) A társelnök funkció, a mindenkori legnagyobb létszámú tagszakszervezet
vezetőjét illeti meg, mely taglétszámot a szervezet vezetőjének (minden év
május 31-ig) igazolnia kell.

48. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a NYOK
terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek hozzátartozója érdekelt a döntésben;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló
kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben, kivéve a tisztségviselők
megválasztásáról való döntést.
Aki valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a
határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

49. Bármely szavazati jogú tagszervezeti küldött, az elnökség és felügyelőbizottság tagja –
kivéve, ha a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult és ennek nem tévedés
vagy megtévesztés volt az oka – a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül
kérheti a bíróságtól az OKT által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a
határozat jogszabálysértő vagy az Alapszabályba ütközik. A tagszervezet akkor
jogosult bírósághoz fordulni, ha a határozathozatal során szavazati joggal rendelkezett
és a határozat a tagi jogosultságait, kötelezettségeit érinti. A határozat meghozatalától
számított egyéves határidő elteltével eljárás nem kérhető.

50. Az OKT és a tagszervezetek viszonyára az alábbi elvek és szabályok irányadók:
a) A tagszervezetek önállóak, saját maguk szervezik meg működésüket, hozzák
létre testületeiket, maguk döntenek belső ügyeikben.
b) Minden tagszervezetnek függetlenül attól, hogy jogi személyiséggel bíró
szervezetről van szó, vagy sem, joga van az OKT munkájában részt venni.
c) A NYOK és tagszervezetei kapcsolatában nincs alá- és fölérendeltség. Ennek
megfelelően a NYOK a tagszervezetekre:
ca) kötelező határozatot nem hoz,
cb) felettük felügyeletet nem gyakorol,
cc) részükre ajánlásokat ad ki.

d) Az egyes tagszervezeteknek joguk van, – a NYOK Alapszabályával nem
ellentétes –saját véleményüket külön képviselni, vagy megjeleníteni.

51. Az OKT az elnökség javaslatára, állandó bizottságokat hozhat létre, melyek
feladatait az SZMSZ szabályozza.

VII.

AZ ELNÖKSÉG

52. A NYOK ügyvezető testülete az Elnökség. A NYOK tevékenységét a két OKT ülés
között az Elnökség irányítja, amely szerv előkészíti az OKT üléseit és végrehajtja
annak határozatait.

53. Az Elnökség a NYOK valamennyi kérdésében döntésre jogosult szerv, kivéve azokat,
amelyek az Alapszabály szerint az OKT hatáskörébe tartoznak.

54. Tagjai: az elnök, társelnök, alelnök, hét elnökségi tag (ügyvivők). Az Elnökség tagjait
az OKT 4 (négy) évre választja;

55. Az Elnökség az ügyrendjét és a munkatervét maga állapítja meg.

56. Az Elnökség feladatai:
a) a NYOK törvényes és Alapszabályszerű működésének biztosítása;
b) állásfoglalások kidolgozása a nyugdíjasok helyzetét érintő kérdésekben;
c) kapcsolat tartása a tagszervezetekkel, valamint az állami, önkormányzati és
civil szervezetekkel;
d) szervezi és koordinálja a folyamatos érdekképviseleti munkát;
e) döntéseket hoz az OKT, illetve a tagszervezetek által kitűzött stratégiai célok
megvalósítása, illetve a nyugdíjasok helyzetének javítása érdekében;
f) az éves költségvetés és a beszámolók elkészítése és az OKT elé terjesztése;
g) döntés a tagdíj és vagy működési hozzájárulás mértékéről, formáiról és
módjáról;
h) összehangolja az állandó bizottságok munkáját;
i) kezdeményezi és megszervezi az OKT akcióit és rendezvényeit;

j) irányítja, szervezi az OKT információs és kulturális kommunikációs
tevékenységét és a nemzetközi kapcsolatokat;
k) tájékoztatja az OKT-t az előző testületi ülés óta végzett munkáról;
l) az OKT ülése elé terjeszti annak döntési hatáskörébe tartozó dokumentumokat;
m) az elnök – vagy más vezető tisztségviselő – feletti munkáltatói jogok
gyakorlása, ha a NYOK-kal munkaviszonyban áll;
n) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a NYOK saját
tagjával, vezető tisztségviselőjével, a FEB tagjával vagy ezek
hozzátartozójával köt;
o) a jelenlegi és korábbi NYOK tagok, a vezető tisztségviselők és a FEB tagok
vagy más NYOK testületek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről
való döntés;
p) a könyvvizsgáló megbízása, visszahívása;

57. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az OKT tagjai tanácskozási joggal, előzetes
bejelentés alapján vehet részt az elnökségi ülésen.
58. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályok:
a) A NYOK vezető tisztségviselői az elnök, a társelnök, az alelnök és az
elnökségi tagok (ügyvivők). Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy
lehet, akinek a cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges
körben nem korlátozták és a megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott
vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre.
b) A vezető tisztségviselő vezetési tevékenységét személyesen és a NYOK
érdekének megfelelően köteles ellátni.
c) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt
jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez
fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült, illetve akit e
foglalkozástól jogerősen eltiltottak.
d) A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a NYOK-nak
okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség
szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. A vezető tisztségviselő
által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a NYOK
felel. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a
kárt szándékosan okozta.
e) A tisztségek társadalmi megbízatásban költségtérítés, illetve tiszteletdíj
mellett is elláthatók.

59. Az Elnökség határozatait ülés tartása nélkül is meghozhatja és elektronikus hírközlő
eszköz közvetítésével is tanácskozhat. Ebben az esetben a 38. b) -g) pontokban
rögzített szabályok szerint kell eljárni.

60. Az Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább két havonként össze kell hívni.
Összehívásáról az Elnök gondoskodik az ülés helyének, idejének és a napirend
egyidejű közlésével – írásban az ülést legalább 8 nappal megelőzően. A meghívó
elektronikus úton – visszaigazolható módon – is kiküldhető. Az ülés napirendjére –
annak bármely tagja kezdeményezésére – az előzetesen kiküldött napirenden nem
szereplő ügyek megvitatását is fel lehet venni azzal, hogy az előzetesen kiküldött
napirendben nem szereplő ügyekben döntést megfelelő információ hiányában el
lehet halasztani. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha az Elnökség bármely tagja,
vagy a Felügyelőbizottság azt indítványozza. A rendkívüli ülés kezdeményezése
írásban az elnöknél történhet. Rendkívüli összehívás esetén írásban indokolni kell a
téma fontosságát és időponti javaslattal kell élni.

61. A résztvevők egyharmadának kérésére, illetve személyi kérdésekben az ülést vezető
elnök zárt ülést rendelhet el. Zárt ülést az ülést vezető elnök a jelenlévő elnökségi
tagok egyszerű többségi szavazata alapján rendelheti el. A zárt ülésen csak az
Elnökségi tagok, a jegyzőkönyvvezető és a Felügyelőbizottság elnöke lehetnek
jelen.

62. Az Elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint a fele, (6 -hat- fő) jelen van.
Határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza.
Bármelyik tag javaslata alapján személyi kérdésben titkos szavazás rendelhető el. A
határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. A szavazás
korlátozásáról 46. pontban rögzített szabályokat az elnökségi ülésen is alkalmazni
kell.

63. Az Elnökség üléséről – mely során hangfelvétel készülhet – jegyzőkönyvet kell
készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, időpontját, elfogadott
napirendet, a hozzászólalások lényegét, a szavazásra feltett kérdéseket, a szavazás
módját, a döntést támogatók és ellenzők számát, valamint a hozott határozatokat. A
jegyzőkönyvet az elnök (távollétében alelnök), a jegyzőkönyvvezető írják alá és egy
elnökségi tag hitelesíti. Az Elnökség a határozatait a helyszínen kihirdeti. Az
Elnökség sorszámmal megjelölt határozatairól külön nyilvántartást kell vezetni,
mely tartalmazza a döntés tartalmát, időpontját és hatályát. Az Elnökség főbb
döntéseit a saját honlapján nyilvánosságra hozza, illetve az érintettekkel írásban
közli.

64. Az Elnökség tevékenységét, állandó és eseti bizottságok útján végzi. Konzultatív
tanácsot működtethet, melynek tagjait az elnök kéri fel.

65. Az Elnökség tagjainak megbízatása megszűnik;

a) a mandátum lejártával;
b) felmentéssel;
c) visszahívással,
d) elhalálozással,
e) lemondással;
f) a tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges
körben történő korlátozásával;
g) a tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok
bekövetkeztével;

66. A NYOK elnöke a szervezet törvényes képviselője, aki:
a) teljeskörűen és átfogóan képviseli a szervezetet;
b) összehívja és vezeti az OKT és az Elnökség üléseit;
c) az Elnökség két ülése között sürgős és halaszthatatlan ügyekben dönt az
Elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben. Rövid határidő esetén jogosult eljárni,
a szükséges intézkedést megtenni, vagy a döntésre jogosult testület
összehívását kezdeményezni, illetve távszavazást kezdeményezni;
d) beszámol a két elnökségi ülés közötti tevékenységéről, különös tekintettel az
önálló jogkörben történő gazdálkodási döntéseire;
e) szervezi és irányítja az Elnökség munkáját;
f) a NYOK alkalmazottai felett gyakorolja a munkáltatói jogokat;
g) gondoskodik a tagnyilvántartásáról, a tagnyilvántartásban szereplő személyes
adatok megóvásáról;
h) felel a NYOK nemzetközi kapcsolatainak irányításáért;
i) gondoskodik a NYOK működésével kapcsolatos iratok megőrzéséről.

67. A NYOK képviseletére az elnök önálló képviseleti joga mellett a társelnök és az
alelnök együttesen jogosult.

VIII.

A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG (FEB)

68. A Felügyelőbizottság feladata a NYOK szerveinek ellenőrzése, valamint a
jogszabályok, Alapszabály és az OKT határozatai végrehajtásának, betartásának
ellenőrzése.

69. A FEB elnökét és 4 (négy) tagját az OKT választja meg, 4 (négy) évre titkos
szavazással. A FEB kizárólag az OKT-nak alárendelt szerv. Beszámolási
kötelezettséggel és felelősséggel annak tartozik. A FEB tagja a NYOK Elnökségétől
független és FEB a megállapításai tartalmának megváltoztatására nem utasítható.

70. A FEB elnöke és tagjai nem lehetnek tagjai az Elnökségnek. A FEB tagja az a
nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához
szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a FEB tagja, akivel szemben a vezető
tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá akinek a hozzátartozója a
NYOK vezető tisztségviselője. A FEB tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői
megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

71. A FEB elnökét tanácskozási joggal meg kell hívni az Elnökség üléseire, továbbá részt
vehet bármely állandó és eseti bizottság megbeszélésein.

72. A FEB a munkáját tervszerűen – éves munkaterv alapján – végzi. A munkatervét,
munkamódszerét saját maga határozza meg. A FEB tagjai a testület munkájában
személyesen kötelesek részt venni, valamint a NYOK szervezetében más funkciót
nem tölthetnek be.

73. A FEB tagjai – feladataik ellátása során – jogosultak a NYOK gazdálkodásával
kapcsolatos bármely iratba betekinteni, az elnöktől, és más tisztségviselőktől
felvilágosítást kérni. A FEB tagjai jogosult az Elnökség, a bizottságok és a
tagszervezetek rendezvényein részt venni. A FEB szükség esetén szakértőt is igénybe
vehet. A szakértő díjazását az Elnökség, annak elutasítása esetén az OKT hagyja jóvá.

74. A FEB tagjai az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő
teljesítésével a NYOK-nak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való
felelősség szabályai szerint felelnek a NYOK-kal szemben.

75. A FEB-et a tapasztalt hiányosságok tekintetében intézkedési jog nem illeti meg, de
jogsértés vagy Alapszabály ellenes tevékenység, intézkedés észlelése esetén erre
haladéktalanul fel kell hívnia a NYOK elnökének figyelmét. Ha e felhívás
eredménytelen marad vagy az eset súlya, jellege egyébként is indokolja, a FEB
kezdeményezheti az Elnökség vagy az OKT rendkívüli ülésének összehívását. A FEB
megállapításait az Elnökséggel, az elnökkel írásban közli. Az írásbeli észrevételekre a
testületi szerv (Elnökség, állandó bizottság), illetve tisztségviselő 30 napon belül
köteles érdemben válaszolni.

76. A FEB ülése határozatképes, ha tagjainak többsége (legalább 3 -három -fő) jelen van.
Az üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Állásfoglalását és határozatait nyílt
szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Az üléséről, jegyzőkönyvet kell
készíteni, amelyet az iratkezelési szabályok szerint meg kell őrizni. A jegyzőkönyv
tartalmazza az ülés helyét, időpontját, elfogadott napirendet, a hozzászólalások
lényegét, a szavazás eredményeit, valamint a hozott határozatokat.

77. A FEB tevékenységéről, a vizsgálatok tapasztalatairól külön napirend keretében –
évente egyszer – a FEB elnöke köteles az OKT ülésén jelentést tenni. A FEB köteles
az OKT elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját
az OKT ülésén ismertetni.

IX.

A NYOK GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA

78. A NYOK céljai elérése és feladatai megvalósítása érdekében céljaival közvetlenül
összefüggő gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat.

79. A NYOK vagyona a bevételeiből, ingóságokból, pénz- valamint egyéb eszközökből
áll, éves költségvetés alapján gazdálkodik. A NYOK vagyona feletti rendelkezési
jogot az OKT gyakorolja.

80. A NYOK gazdálkodásának részletes szabályait a gazdálkodási és pénzkezelési
szabályzat tartalmazza.

81. A NYOK bevételei:
a) a tagdíj és/vagy működési hozzájárulás;
b) az államháztartás alrendszereitől működési költségei fedezésére kapott
támogatás, illetve adomány;
c) pályázatokon elnyert támogatások,
d) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül
kapcsolódó bevétel;

e) a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel;
f) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;
g) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel;
h) rendezvények bevételei;

82. A NYOK költségei:
a) a NYOK érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások,
kiadások);
b) a vállalkozási tevékenység érekében felmerült közvetlen költségek
(ráfordítások, kiadások);
c) az egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett
költségek (ráfordítások, kiadások);

83. A NYOK tartozásaiért saját vagyonával felel. A NYOK nem felel tagjai
tartozásaiért. A tagszervezetek abban az esetben felelnek a NYOK tartozásaiért,
amennyiben bizonyíthatóan maguk okozták a tartozást (hiányt, egyéb kárt).

XI.

A NYOK IRODÁJA

84. Az OKT és az Elnökség adminisztratív és ügyviteli feladatait a NYOK irodája látja el.

85. A NYOK iroda feladatai:
a) a NYOK tagszervezeteinek, és a választott tisztségviselők elérhetőségének
nyilvántartása;
b) a pénzgazdálkodási és könyvelési tennivalók ellátása;
c) a testületi szervek üléseinek adminisztrációs előkészítése és a hozott
határozatok végrehajtásának szervezése (jegyzőkönyvek elkészítése,
határozatok írásba foglalása, nyilvántartása, a testületi szervek döntéséről való
értesítés, az elnök programjának szervezése és nyilvántartása stb.);
d) iratkezelés megszervezése, az iratokba való betekintés lehetőségének
megteremtése;
e) A bizottságok dokumentumainak, illetve tagjainak nyilvántartása.

86. A NYOK irodát az elnök, tartós akadályoztatása esetén a társelnök irányítja,
gyakorolja az iroda alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat. Meghatározza a
működési rendet, a szervezeti felépítést, a dolgozók munkaköri leírását és a díjazást.
Az elnök az iroda működését érintő alapvető kérdéseiben köteles előzetesen egyeztetni
az Elnökséggel. Az elnök az iroda munkájáról a hozott intézkedésről köteles a
legközelebbi elnökségi ülésen beszámolni.

87. A NYOK iroda kijelölt dolgozója állandó jelleggel részt vesz az OKT és az Elnökség
ülésein és vezeti a jegyzőkönyvet.

XII.

A NYOK TÁRSADALMI KAPCSOLATAI

88. Az OKT együttműködést vagy tagságot vállalhat bármely belföldi vagy külföldi
társadalmi érdekegyeztető szervezetben, ha e tagság révén elősegíti a munka
hatékonyságát, és ismereteket gyűjthet más országok társadalombiztosítási és önkéntes
nyugdíjbiztosítási gyakorlatáról.

89. A NYOK a társadalmi kapcsolataiban a választott tisztségviselők útján látja el
feladatait. Esetenként választott (delegált) személyt vagy személyeket küldhet egyes
feladatok ellátására. Az eljáró képviselők kötelesek végzett munkájukról a NYOK
testületeinek beszámolni.

90. A NYOK a nyugdíjasok és időskorúak érdekében arra törekszik, hogy rendszeres
véleménycserét folytasson:
a) a szakszervezetekkel, hatóságokkal és különböző intézményekkel;
b) a kormányzati szervekkel;
c) az országos érdekvédelmi szervezetekkel;
d) a tudományos intézményekkel, valamint a
e) civil szervezetekkel;
a nyugdíjas társadalom presztízsének emelése, a nemzetgazdasági jelentőségének
és a nyugdíjasok helyzetének reális bemutatása céljából.

21
XIII.

A NYOK TÖRVÉNYES KÉPVISELETE

91. A NYOK-ot a hatóságok, és egyéb szervezetek előtt az elnök önállóan, a társelnök és
az alelnök együttesen képviseli. A helyettesítési sorrendet, a feladat és hatáskört
részletesen az SZMSZ rögzíti.

92. Az elnök az iratok kiadmányozásának jogkörét önállóan, a társelnök és alelnök
együttesen gyakorolja.

93. Az iratok kiadványozása tekintetében az elnöknek egyszemélyi aláírási joga, a
társelnöknek és az alelnöknek együttes joga van.

94. Az állandó bizottságok elnökei a bizottság hatáskörébe utalt ügyekben írnak alá,
melyekről az elnököt tájékoztatni kötelesek.

95. A banki utalványozásra vonatkozó szabályokat a NYOK Pénz és Értékkezelési
Szabályzata tartalmazza.

XIV.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

96. A NYOK működésére az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári
Törvénykönyv és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil
szervezetek működéséről és támogatásáról szóló (Ectv.) törvények rendelkezései az
irányadók.

97. A jogszabályokban kötelezően nem rendezett, és az Alapszabályban nem szabályozott
kérdésekben az OKT által elfogadott SZMSZ tartalmaz előírásokat.

98. A NYOK Alapszabályát az OKT 1991. november 14-én fogadta el, módosította 1998.
május 27-én, 2003. november 26-án, 2005. június 15-én, 2011. január 26-án, 2012.
február 22-én és – alapvetően a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
törvénynek való megfelelést szolgálva – 2016. október 20-án, végül 2021. június 28.
napján. A 2021. június 28. napján elfogadott Alapszabály a Fővárosi
Törvényszék 126.Pk.66.767/1991/82.számú végzésében foglaltak szerint
módosításra került és annak elfogadása elektronikus szavazás keretében
megtörtént.
99. Az Alapszabály módosítása az elfogadásával lép hatályba.

Hitelesítő záradék:
Igazolom – a 2011. évi CLXXXI. tv. 38. § (2) bekezdésére figyelemmel –, hogy az
Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály módosítások
hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályban a módosítások
vastagon szedett dőlt betűvel, aláhúzással kerültek jelölésre.

Budapest, 2021. november 10. napján

Papp Katalin sk.
elnök

Hitelesítés dátuma: 2021. november 10.
A hitelesítők személye:

Név: Holcsikné Brummer Mária Név: Albert Tamás
Lakcím: 1042 Budapest József a. u. 26/a Lakcím: 1024 Budapest Keleti Károly.u.26.III/5.
Személyi igazolvány szám: 149900 DE Személyi igazolvány szám: 258226 SA

Alapszabály

Ajánlott bejegyzések