Dr. Talyigás Katalin szociológus: Önkéntesség idős korban: Hogyan lehet önkéntes egy idős ember, és milyen önkéntesekre támaszkodhat? A COVID járvány azt bizonyította, hogy azok az országok győzik le mind a nagyarányú emberi élet veszteséget okozó helyzetet, mind a gazdasági-társadalmi válságot, amelyek jóléti alapon működnek: amelyek alapelve a szolidaritás, a tisztesség, az emberi élet méltóságának védelme! Meggyőződésem, hogy Magyarországon is mielőbb összegezni kell a járvány hónapjainak tapasztalatait, fel kell mérni a veszteségeket, és ki kell dolgozni a mindennapi élet normalizálásának forgatókönyvét.

Tisztázni kell, hogy mi az, ami a jövőben megelőzhető, helyreállítható, és mi az, ami végleg megváltozik, amihez alkalmazkodnunk kell. Meg kell fogalmazni a lehetséges jövőképeket, ki kell dolgozni a jelenlegi járványt követő korszakra vonatkozó javaslatokat, az egészségvédelem, a gazdaságvédelem és a társadalomvédelem témáiban. Nagyon fontos a sokféle törekvés, kezdeményezés, javaslat áttekintése, összehangolása és rendszerbe illesztése. Figyelmet kell szentelnünk a most még rejtett, eddig kellő figyelmet nem kapott kérdéseknek, mert hosszú távon ezek lehetnek a legfontosabbak. Ilyen például az, hogy mi a szerepe az önkéntességnek. Van-e tényleges helye az idős embereknek a különböző közösségek életében, mi a szerepe az idősödő és idős korosztálynak, milyen lehetőségük nyílik a döntéshozatalban az önkéntes szervezeteknek? Előttünk álló feladat a szolidaritás és az önkéntesség szerepének átgondolása: válsághelyzetben és azon túl is, mit jelent az önkéntesség a különböző életkorokban. Mit jelent az önkéntesség, ha egy idős embernek szüksége van mások segítségére, milyen támaszt jelentenek számukra a szakmai szervezetek és az önkéntesek. Erről szeretnék az előadásomban röviden szólni.

TELJES MEGHÍVÓ